Vagyon elleni bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.

Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (370.§)
2.    sikkasztás (372.§)
3.    csalás (373.§)
4.    hűtlen kezelés (376.§)
5.    hanyag kezelés (377.§)
6.    rongálás (371.§)
7.    orgazdaság (379.§)

Hűtlen kezelés

Hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.
A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdon, illetve a vagyoni viszonyok, valamint a megbízónak az az érdeke, hogy a vagyonkezelőre bízott vagyonának megóvása az erre vonatkozó előírások alapján történjen.
Az elkövetési tárgy az idegen vagyon, melynek kezelésével az elkövetőt bízták meg.
Elkövetési magatartás a vagyonkezelői kötelesség megszegése. A bűncselekmény eredménye a vagyoni hátrány, amelynek okozati összefüggésben kell állnia a kötelességszegéssel.
Tettesként csak az felel, akit az idegen vagyon kezelésével bíztak meg. Aki  megbízás nélkül, de a tettessel egyetértésben vagy vele közreműködésben okoz vagyoni hátrányt bűnsegéd, míg a kötelességszegésre rábíró felbujtásért felel.
Csak szándékosan követhető el, a szándékosságnak a kötelességszegésre, és a vagyoni hátrányra is ki kell terjednie.
A büntetés  kizárólag a vagyoni hátrány mértékétől függ. Vétség, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, bűntett, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, jelentős vagyoni hátrányt, különösen nagy vagyoni hátrányt, ill. különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
Csak magánindítványra büntethető, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, ha a lopás elkövetője a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.
A bűncselekmény leplezését célzó utócselekmények, így például a köz-, vagy magánokirat-hamisítás a hűtlen kezeléssel halmazatba kerülnek.

Hanyag kezelés

A hűtlen kezelés gondatlan alakzata.
Elkövetési tárgya olyan idegen vagyon, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul.
Elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelesség megszegése vagy elhanyagolása.
Eredménye a vagyoni hátrány bekövetkezése, mely okozati összefüggésben áll a kötelességszegéssel.
A vagyoni hátrány bekövetkezésével valósul meg a bűncselekmény.
Tettese csak olyan személy lehet, akit a vagyon kezelésével vagy felügyeletével a törvény bízott meg.
Minősített esete, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó hátrányt okoz.
BK.73.: ha az elkövető hanyag kezeléssel okoz hiányt, és ennek eltüntetése megtévesztő magatartással történik, csalással halmazatban áll a hanyag kezelés.