Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Büntetőtörvénykönyvünk XXXV. fejezete tartalmazza valamennyi vagyon elleni bűncselekmény törvényi tényállását. A vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket nem tárgyalja ugyan külön cím alatt, azonban elkülönítésük indokolt, mivel sajátos csoportot alkotnak a vagyon elleni deliktumokon belül. Közös jellemzőjük, hogy nemcsak a vagyoni jogok, hanem a személyi szabadság ellen is irányulnak, illetőleg társadalomra való veszélyességük magas foka miatt szigorúbb szankciókat vonnak maguk után, és ezzel összefüggésben nincs szabálysértési alakzatuk.
A következő tényállások tartoznak ide:
1.    rablás (365.§)
2.    kifosztás (366.§)
3.    zsarolás (367.§)
4.    jármű önkényes elvétele (380.§) – a minősített esetek között szerepel az erőszakos elkövetés

Zsarolás

Zsarolás bűntettét valósítja meg az, aki jogtalan haszonszerzés végett erőszakkal, vagy közvetlen fenyegetéssel mást arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Akkor is tényállásszerű a cselekmény, ha a tettes más számára törekszik realizálni a vagyoni előnyt.
Különbözik a rablástól abban is, hogy a kényszerítő és a sértetti magatartás időben is elkülönülhet, például nem azonnal történik a pénzösszeg átadása, hanem az elkövető által megjelölt későbbi időpontban.
Tettese bárki lehet, az is, aki saját tulajdonú dolgát, vagyoni követelését kényszeríti ki.
A bűncselekmény a kár bekövetkeztével válik befejezetté. A kár vonatkozhat ingó vagy ingatlan dologra, vagyoni követelésre, vagyoni kötelezettség vállalására. Okozati összefüggésben kell állnia a kényszerítés által kiváltott magatartással.
Amennyiben az erőszak alkalmazása megtörtént, de a kár nem következett be, zsarolás kísérlete állapítható meg.
Csak egyenes szándékkal valósítható meg. A haszonszerzés célzata akkor jogtalan, ha az elérni kívánt vagyoni előny objektíve jogtalan, és az elkövető tisztában van azzal, hogy az őt nem illeti meg. Objektíve jogtalan a haszon, ha jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésével kötötték ki, illetve ha társadalmi érdekbe, etikai normákba ütközik.
Súlyosabban minősülő esetei: a bűnszövetségben, élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével történő elkövetés. Ezen esetekben a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.