Kapcsolatfelvétel
Telefonszámaink:
06-30/4688-601
06-70/455-0842

Vezetékes és faxszámunk:
06-45-403-623
Esettanulmányok
Hasznos információk!
Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez.
Online jogi tanácsadás
SZERETNE ELKERÜLNI ALAPVETŐ, JOGI HIBÁKAT?
Vesztegetés tényállás

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

A Btk. A XXVII. Fejezetében (A korrupciós bűncselekmények) szabályozza:
o Vesztegetés (290.-296. §)
o Vesztegetés feljelentésének elmulasztása (297.§)
o Befolyással üzérkedés (299.§)
o Közérdekű bejelentő működése
Ezen bűncselekmények veszélyeztetik a közélet tisztaságát, azokat a fokozott erkölcsi és társadalmi követelményeket, amelyek nemcsak a hatóságok és a hivatalos személyek működésében érvényesek, hanem a gazdasági és kulturális életben is.


Vesztegetés

Csoportjai:
A. hivatali vesztegetés: hivatalos személy az elkövető, illetve az ő működésével kapcsolatban követik el a vesztegetést (kapcsolatban lehet pl. rendőr, pénzügyőr, határőr ... személyekkel és működésükkel)
B. gazdasági vesztegetés: költségvetési szervnek, gazdálkodó vagy társadalmi szervezetnek dolgozója vagy tagja, ill. önálló intézkedésre jogosult dolgozója vagy tagja az elkövető vagy ilyen személyek működésével kapcsolatban követik el (egyik jellemző területe a hitelezési tevékenység)
C. hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés

A bűncselekmények megvalósulása jellemzően 2 személy(i kör) között történik:
• akit megvesztegetnek (passzív vesztegetés) és
• aki veszteget (aktív vesztegetés)
Nem szükségszerű a két alakzat együttes fennállása, a felelősség egymástól függetlenül is megállapítható. A passzív vesztegetés elkövetőit a Btk. szigorúbban bünteti.

A/1. passzív hivatali vesztegetés: ha a hivatalos személy a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. (1-5év)
Jogi tárgya a közélet tisztasága, valamint a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működésébe vetett bizalom.
Elkövetési magatartás: a jogtalan előny kérése, az előny vagy ígéretének elfogadása, illetőleg az előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés.
Jogtalan előny mindaz, ami valamely szükséglet kielégítésére vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas azáltal, hogy a hivatalos személy az addiginál közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapotba kerül. Lehet vagyoni előny (pl. pénzbeli vagy pénzértékű dologhoz juttatás, a kölcsön, tartozás elengedése, hitelbe történő de fizetési szándék nélküli vásárlás), személyes előny (pl. valamilyen kereseti lehetőség vagy akár szexuális kapcsolat létesítése), erkölcsi előny (pl. az érintett személy kitüntetésre felterjesztése). Nem tekinthető előnynek az olyan csekély mértékű juttatás, amelynek felajánlása az adott körülmények között megfelel a társadalmi szokásoknak (pl. kávéval, itallal, cigarettával kínálás elfogadása). A jogtalan előnynek kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével.
A bűncselekmény tettese csak hivatalos személy lehet. Részese bárki lehet, kivéve az aktív vesztegetést megvalósító elkövetőket. Csak szándékosan követhető el, az elkövetőnek tudnia kell, hogy a jogtalan előny adása vagy ígérése az ő hivatali működésére tekintettel történik.
Minősített esetek: vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el, más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, hivatali helyzetével egyébként visszaél, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
A cselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik. Nem tényállási elem, hogy az elkövető a jogtalan előnyt ténylegesen meg is kapja. Az alapeset megvalósulásához elegendő a veszély fennállta.
Az ugyanazon üggyel kapcsolatban elkövetett, de időbelileg elkülönülő vesztegetést és befolyással üzérkedést bűnhalmazatban kell megállapítani.

A/2. aktív hivatali vesztegetés: aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér. Minősített eset, ha a vesztegető az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
Elkövetési magatartása a jogtalan előny adása vagy ígérése, valamint felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása. A jogtalan előnyt adni vagy ígérni hivatalos személynek vagy rá tekintettel másnak kell. „rá tekintettel másnak": Olyan személyről van szó, akit az aktív vesztegető - a megvesztegetendő hivatalos személyhez fűződő tényleges vagy feltételezett kapcsolatára figyelemmel - képesnek tart arra, hogy hatással legyen a hivatalos személy működésére. A cselekmény akkor is megvalósítja a tényállást, ha a hivatalos személy nem tud a harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előnyről, vagy ha a hivatalos személy nem ért egyet a jogtalan előny elfogadójával. A jogtalan előnynek itt is a hivatalos személy működésével kapcsolatosnak kell lennie. Tettese bárki lehet, másik hivatalos személy is, illetőleg felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén csak a gazdálkodó szerv vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója.
Bűnsegédnek minősül, aki az aktív vesztegető felkérésére az előny továbbításában, a fizikai értelemben vett közvetítésében, annak rendeltetését ismerve közreműködik.
Több hivatalos személy előnyben részesítése akár ugyanabban az ügyben is halmazatot eredményez. Ha az aktív vesztegetés kötelességszegésre irányul, és a hivatalos személy e kötelességét megszegi, amely önmagában is bűncselekményt valósít meg, az aktív és a passzív vesztegető is halmazatért felel.
Nem büntethető az elkövető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna: a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.


B/1. passzív gazdasági vesztegetés (alapeset: vétség): ha költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet dolgozója ill. tagja a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, ill. annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért.
Jogi tárgya a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet szabályszerű, befolyástól mentes eljárásába vetett bizalom.
A bűncselekmény alanya tettesként a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet dolgozója vagy tagja lehet, aki nem hivatalos személy és önálló intézkedésre nem jogosult.
Bűntett az alapeset, ha a bűncselekmény tettese a költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy társadalmi szervezetnek önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja. Önálló intézkedésre jogosult, aki az adott szerv működését, vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet. Ilyenek a vezető beosztású alkalmazottak, a szerv képviseletére jogosult személyei, a döntések előkészítésében közreműködő beosztottak.
Csak szándékosan követhető el, az elkövetőnek tudnia kell, hogy a jogtalan előny adása vagy ígérése az ő működésére tekintettel történik.
Minősített esetek: ha a jogtalan előnyért kötelességét megszegi, ha kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Nem büntethető az elkövető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna: a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a minősített esetek elkövetőjére.

B/2. aktív gazdasági vesztegetés: aki a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának vagy rá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el. Bűntett, ha a jogtalan előnyt a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy a társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, ill. tagjának adják vagy ígérik.
A jogtalan előnynek a fenti személyek működésével kapcsolatosnak kell lennie. Tettese bárki lehet.
A bűncselekmény célzatos, célzat: a kötelesség megszegése. Egyenes szándékkal valósítható meg.
Nem büntethető az elkövető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna: a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

C. hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés: aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, illetve aki azért hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el, bűntettet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jogi tárgya az állam igazságszolgáltatási feladatainak szabályszerű, befolyástól mentes ellátásába vetett közbizalom.
Mind az aktív, mind a passzív elkövetőt azonos súllyal büntetik.
Tettese aktív vesztegetés esetén bárki, passzív vesztegetés esetén olyan személy, akinek bírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogai vagy kötelezettségei vannak.
A bűncselekmény célzatos, egyenes szándékkal követhető el. A cselekmény befejezett az elkövetési magatartás kifejtésével, a célzatnak nem szükséges realizálódnia.

Vesztegetés feljelentésének elmulasztása: ha a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el. Az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

 
Ha kérdése van, további információra van szüksége, vagy időpontot egyeztetne, hívjon minket bizalommal, vagy tegyen fel kérdést a lenti form kitöltésével.

Az Ön neve:
Az Ön telefonszáma:
Írja le miben segíthetünk:
 
Copyright 2011. Minden jog fenntartva! | Készítette: Weboldalkészítés, keresőoptimalizálás, tárhely, domain regisztráció