Közlekedési bűncselekmények:

A Büntetőtörvénykönyvünk XXII. fejezetében található közlekedési bűncselekmények szabályozására azért került sor, mert modern életünk egyik különösen nagy veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ennek megfelelően a kockázatok csökkentéséhez, a közlekedés biztonságának garantálásához szükséges a büntetőjogi eszközökkel való fellépés. Annál is inkább, mivel e bűncselekmények közvetlen jogi tárgya, védendő értéke az ember élete, testi épsége, egészsége; a járművek és más tárgyak sérthetetlensége, biztonsága. A XXII. fejezet a következő tényállásokat tartalmazza:

• a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232.§),
• vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233.§),
• közúti veszélyeztetés (234.§),
• közúti baleset okozása (235.§),
• járművezetés ittas állapotban (236.§),
• járművezetés bódult állapotban (237.§),
• járművezetés tiltott átengedése (238.§),
• cserbenhagyás (239.§).

Ittas járművezetés:

A Btk. 236.§-a szabályozza a szeszes italtól befolyásolt állapotban való vezetés szabályait. Az alkoholos állapot jellemzően hátrányosan befolyásolja a biztonságos közlekedéshez szükséges készségeket, károsan hat a járművezető koncentrációs, észlelő-reagáló és cselekvési képességeire. Ezzel összefüggésben csökken a reakció-sebesség, megnövekedik az az idő, amely a veszély észlelés és annak elkerüléséhez szükséges mozdulat között eltelik.

Az ittas járművezetés elkövethető alapesetben a vasúti és légi közlekedés területén valamennyi járműre, a vízi közlekedésben a gépi meghajtású vízi járműre és úszó munkagépre, a közúti közlekedésben pedig a gépi meghajtású járműre. (Nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, illetve nem gépi meghajtású jármű vezetése akkor bűncselekmény, ha legalább súlyos testi sérülés is bekövetkezik.)

Az elkövetési magatartás szerint az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapotban van, és ilyen állapotban a törvényben meghatározott fajtájú járművet vezeti. A 0,2 -0,5 ezrelék közötti véralkohol-koncentráció a cselekmény ittas vezetés szabálysértését jelenti. A bírói gyakorlat szerint, ha a véralkohol-koncentráció a 0,8 ezreléket meghaladó mennyiségű, már bűncselekmény valósul meg. 0,5-0,8 ezrelék közötti véralkohol-koncentráció esetén pedig akkor állapítható meg bűncselekmény, ha az alkoholos befolyásoltság tényét akár a klinikai tünetek, akár a vezetés során tanúsított magatartás tükrözik. Azaz a véralkohol-koncentráció és a klinikai tünetek együttes értékelése alapján kell megállapítani a bűncselekmény elkövetését.

A bírói gyakorlat szerint a járművezetés a jármű mozgásba hozását jelenti. Ide tartozik nemcsak a jármű kormányzása, irányítása, hanem annak elindítása, mozgásban tartása is. Kísérlet valósul meg a jármű motorjának tényleges beindításával, vagy ennek sikertelen megpróbálásával, a megtolt jármű irányításával, amennyiben az elkövető szándéka a motor beindítására irányul. Előkészületről beszélünk azonban – amit a törvény nem rendel büntetni-, ha az elkövető ugyanezen szándékkal a volán mögé ül és behelyezi az indítókulcsot.

Szabálysértés esetén a bírói gyakorlat szerint általában pénzbírságot szabnak ki, ami kb. 100-300 ezer forintig terjedő pénzösszeget jelent, illetőleg járművezetéstől eltiltást alkalmazhatnak, aminek az időtartama 1 évtől 10 évig is terjedhet. Enyhe fokú ittasság esetén pénzbüntetés, illetőleg járművezetéstől eltiltás lehet általában a büntetés. Közepes fokú ittaság esetén 2,5 g/l ezrelékig a pénzbüntetés mértéke kb. 400-700 ezer Ft közé eshetl, illetőleg a járművezetéstől eltiltást a bírói gyakorlat következetesen alkalmazza. Súlyos fokú, illetőleg a többszörös visszaesőként elkövetett ittasság esetén pedig végleges hatályú eltiltást is alkalmazhatnak, illetőleg ténylegesen letöltendő szabadságvesztést is alkalmazhatnak.