Végrendelet

Lehet szóbeli vagy írásbeli.

A) Szóbeli végrendeletet tehet, aki
-életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és
-írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Ennek a két feltételnek együttesen és a végrendelkezés folyamán fenn kell állnia.

Az örökhagyónak egész terjedelmében elő kell adnia végakaratát.
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében – a tanúk által értett nyelven – végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
A tanúkkal kapcsolatban nem követelmény, hogy írni tudjanak, viszont ismerniük kell a végrendelet tartalmát és tudniuk kell, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak, illetőleg képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására. A végrendelet tartalmáról közvetlenül a végrendelkezőtől kell tudomást szerezniük.
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

B) írásbeli végrendelet: ez lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet.
Magánvégrendelet fajtái:
1. holográf (saját kézzel írt)
2. allográf (más által készített)
3. közjegyzőnél tett magánvégrendelet
Holográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír.
Allográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el és a végrendeletet mindkét esetben a tanuk is e minőségük feltüntetésével írják alá.
közjegyzőnél tett magánvégrendelet: magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve – akár nyílt akár zárt iratként – a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez.
Közvégrendeletet közjegyző vagy helyi bíróság készíthet. Ha az örökhagyó vak vagy névaláírásra képtelen, kizárólag közvégrendeletet tehet. Ez utóbbi esetben a végrendeleten aláírását a közjegyző aláírása pótolja.

A közjegyzői letét
A végintézkedőnek lehetősége van arra, hogy végrendeletét közjegyzőnél letétbe helyezze. A közjegyzőnek nem szükséges ismernie a végrendelet tartalmát. A közjegyző – a közjegyzői okirat kritériumainak megfelelően – tanúsítványt állít ki arról, hogy az ügyfél átadott neki egy zárt borítékot, amelyről kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza. A borítékot a tanúsítványhoz fűzi, és okirattárában megőrzi. Az ügyfél igazolást kap arról, hogy a közjegyző letétbe vette végrendeletét.

A végrendelet érvényességi kellékei
Allográf végrendelet
Az alábbi közös kritériumokon túl az allográf végrendeletnél érvényességi kellék, hogy azt két tanú hitelesítse az örökhagyó névaláírását. A tanúknak nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát, sőt azt sem kell tudniuk, hogy az okirat, amit aláírásukkal hitelesítenek, végrendelet. Feltétel azonban, hogy egyik tanú se legyen kedvezményezettje a végrendeletnek. A csak ügyvédi ellenjegyzést tartalmazó végrendelet érvénytelen (Ptk. 629.§ (1) bek.)
Közös kritériumok
Végrendeletet csak élő magánszemély tehet.
A magyar jog kizárja a közös végrendelkezés lehetőségét.

A végrendelet alaki kellékei a következők:
Ki kell derülni belőle, hogy ez az örökhagyó végrendelete. Nem szükséges, hogy az okiratban szerepeljen a „végrendelet” szó, de egyértelműnek kell lennie, hogy az halál esetére történő rendelkezés.
Szükséges az egyértelmű örökösnevezés, vagyis az, hogy a szövegből beazonosítható legyen a kedvezményezett személye. Lehet örökös az, aki a végrendelet készítésekor még nem született meg, de már megfogant.
A végrendeletnek tartalmaznia kell a keltezés helyét és idejét.
Ha a végrendelet több lapból áll, azokat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, és minden egyes oldalt alá kell írni mind az örökhagyónak, mind a hitelesítő tanúknak vagy ügyvédnek. Ez utóbbi kritérium közvégrendeletre nem vonatkozik.

Az írásbeli végrendelet hatályát veszti, ha
- megsemmisül,
- az örökhagyó azt közjegyzői okiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával visszavonja, vagy
- az örökhagyó újabb keltezésű végintézkedést készít.

Az újabb végrendelet annyiban hatálytalanítja a korábbit, amennyiben a vagyon ugyanazon részéről rendelkezik.

A végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a legteljesebb mértékben érvényesüljön. Szükség esetén a végrendelet szövegén túl a végintézkedés körülményeiből, különösen az örökhagyónak a végrendelkezést megelőzően vagy azt követően tett nyilatkozataiból (esetleg ráutaló magatartásából) kell feltárni az örökhagyó valódi akaratát, annak érdekében, hogy az ténylegesen is megvalósuljon.

Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha a törvény kivételt nem tesz vagy a végrendeletből más nem következik.