Vagyon elleni bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.

Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (370.§)
2.    sikkasztás (372.§)
3.    csalás (373.§)
4.    hűtlen kezelés (376.§)
5.    hanyag kezelés (377.§)
6.    rongálás (371.§)
7.    orgazdaság (379.§)

Sikkasztás

Sikkasztást követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.
Abban különbözik a lopástól, hogy az idegen dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába, aki ezt követően a rendelkezési, illetve a használati jogot már jogosítvány nélkül gyakorolja, és ezzel akadályozza a jogosultat megillető jogok gyakorolását.
Jogi tárgya a tulajdonjog. Elkövetési tárgya az idegen, értékkel bíró ingó dolog, amely az elkövetőre van bízva. A rábízás jelenthet megőrzést, gondozást, szállítást, bérleti szerződést, stb., de nem feltétel a kifejezett szerződéskötés, elegendő a hallgatólagos megállapodás is.
A sikkasztás megvalósítható jogtalan eltulajdonítással, illetve a dologgal való sajátjakénti rendelkezéssel. Sajátjaként rendelkezik a dologgal az elkövető, ha például a dolgot kölcsönadja, zálogba adja vagy más módon megterheli.
A sikkasztás tettese, társtettese csak az lehet, akire a dolgot rábízták.
Csak szándékosan követhető el. Kizárja a felelősséget az a tévedés, ha a tettes az idegen dolgot uratlannak vagy saját dolgának tartja.
Felelősségi rendszere, minősítési fokozatai és szankcionálása tekintetében megegyezik a lopáséval.
A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezések a sikkasztásnál is érvényesülnek.