Vagyon elleni egyéb bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.

Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (370.§)
2.    sikkasztás (372.§)
3.    csalás (373.§)
4.    hűtlen kezelés (376.§)
5.    hanyag kezelés (377.§)
6.    rongálás (379.§)
7.    orgazdaság (371.§)

Orgazdaság

Járulékos bűncselekmény, mely egy megelőző vagyon elleni bűncselekményt feltételez, amely lehet csempészet, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás vagy orgazdaság. Elköveti a bűncselekményt, aki az ilyen bűncselekményekből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerzi, elrejti vagy elidegenítésében közreműködik.
A cselekmény jogi tárgya a tulajdoni, vagyoni viszonyok.
Elkövetési tárgya a felsorolt vagyon elleni bűncselekményekből származó, az elkövető számára idegen dolog. Elkövetési tárgya az a dolog is, amely az alapcselekményből származó dolog helyébe lépett (pl. a tolvaj a lopott festmény ékszerre cseréli el, és ez utóbbi tekintetében létesít kapcsolatot az orgazdával), illetve amely az alapcselekményből közvetlenül származó dolog feldolgozása útján jött létre (pl. a raktáros az általa elsikkasztott fonalból mellényeket készít és ezeket árusításra átadja az orgazdának).
Az orgazdaság megvalósítható a dolog megszerzésével, elrejtésével, elidegenítésben való közreműködéssel.
Tettesként bárki elkövetője lehet, kivéve az alapcselekmény elkövetőjét, és a dolog tulajdonosát. Elkövethető társtettességben is és kapcsolódhat hozzá felbujtás vagy bűnsegély. Az orgazdaság részesei nem az orgazdával, hanem az alapcselekmény elkövetőjével állnak viszonyban.
Célzatos bűncselekmény, az elkövető vagyoni haszon végett cselekszik. Csak egyenes szándékkal követhető el.
Ha az elkövető nem tudta, csak gyaníthatta, hogy a dolog az alapcselekmények valamelyikéből származik, szabálysértés  valósul meg.
Vétség, ha az orgazdaságot kisebb értékre, illetve szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. Bűntett, ha nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. Súlyosabban minősül, ha jelentős értékre vagy nagyobb értékre üzletszerűen, még súlyosabban, ha különösen  nagy értékre, illetve jelentős értékre üzletszerűen követik el. Legsúlyosabban minősül, ha az orgazdaságot különösen jelentős értékre, illetve különösen nagy értékre üzletszerűen követik el.
A bűncselekmény halmazatba kerülhet azokkal a bűncselekményekkel, amelyek valamely dolog engedély nélküli tartásával, megszerzésével valósulnak  meg (pl. lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés). Csak a tényállásban felsorolt bűncselekményekhez  kapcsolódhat. Bűnhalmazat tekintetében nincs jelentősége annak, hogy hány személy sérelmére követték el az alapcselekményt, és annak sem, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat.
A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezés itt is érvényesül.