Kapcsolatfelvétel
Telefonszámaink:
06-30/4688-601
06-70/455-0842

Vezetékes és faxszámunk:
06-45-403-623
Esettanulmányok
Hasznos információk!
Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez.
Online jogi tanácsadás
SZERETNE ELKERÜLNI ALAPVETŐ, JOGI HIBÁKAT?
Kártérítési jog

Nem vagyoni kártérítésre tart igényt? Vegye igénybe ügyvédi irodánk szaktanácsadását, hogy mielőbb a kártérítési összeghez juthasson! Keresse ügyvédi irodánkat a az oldal alján található elérhetőségeinken és vegyen részt díjmentes konzultációmon akár még ma!

1. Jogviszony tartalma:
a)    A károsult
- joga:  teljes reparáció követelése.
- kötelezettségei:
úgy köteles eljárni ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;
    bizonyítania kell: a kár bekövetkeztét, mértékét, az okozati összefüggést;
    kármegelőzési és -enyhítési kötelezettség
    káronszerzés tilalma.( residuum, surrogatum )
b) A károkozó
    joga:
    káronszerzés tilalmára hivatkozva követelhet:
     azokat az értékeket, amelyekhez a károsult éppen a károkozás folytán hozzájut (surrogatumot)
    azokat a megtakarításokat, amelyek a károkozás folytán bekövetkeznek (residuumot);
    hivatkozhat a jogosult közrehatására (kármegosztás).
    kötelezettségei:
    reparáció;
    bizonyítania kell, hogy magatartása nem volt jogellenes, és nem volt felróható.

2. A polgári jogi felelősség feltételei
(Ptk. 339-344.§)

"Ptk. 339.§ (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
Előfeltételei:
1) Jogellenes magatartás
2) Kár
3) Okozati összefüggés a magatartás és kár között
4) Felróhatóság

3. Bizonyítási teher
Károsultnak kell bizonyítania:
- a kárt,
- a kár mértékét,
- okozati összefüggést.
Károkozónak kell bizonyítani:
- magatartása nem volt jogellenes,
- magatartása jogellenes ugyan, de nem felróható.

A KÁR FOGALMA, ELEMEI. A VAGYONI ÉS A NEM VAGYONI KÁR


1. A kár legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér. Ennek megfelelően vagyoni és nem vagyoni kárt különböztetünk meg.


A vagyoni kár három fő csoportba sorolható: ténylegesen felmerült kár; indokolt költség; elmaradt jövedelem.
355. § (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ténylegesen felmerült kár (damnum emergens): a károsult vagyonában beálló értékcsökkenés; egyenlő azzal az értékkel, amelytől a károsult valamely dolga elpusztulása, megsérülése folytán elesik.
Indokolt költség: az a költség, amely a vagyoni és a nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges; ezeket a kiadásokat nem közvetlenül a károkozó magatartás váltja ki, utóbb kapcsolódnak a károkozáshoz, tipikus kltsg: dologi kárnál: helyreállítás költségei, élet, testi épségben esett kárnál: ápolás, temetés ktsgei, személyhez fűzödő jogok megsértéséből eredő kárnál: bitorlásnál megsemmisítés
Elmaradt jövedelem (lucrum cessans): az az érték amellyel a károsult vagyona növekedett volna, ha a károkozás nem következik be.

3. A nem vagyoni kár és megtérítése
A nem vagyoni kár jogi szabályozása nagyon szűk körű a Ptk. 355. §-ában. Ide tartozik minden – a legszélesebb értelemben vett – személyi jogsértésből bekövetkező kár. A nem vagyoni kár tehát nem más, mint a polgári jog alanyait személyhez fűződő jogainak esetén ért hátrány, amely pénzbeli kifejezésének eszköze a nem vagyoni kártérítés.

A felelősség feltételei a nem vagyoni kárnál: (a) nem vagyoni kár: a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti; (b) okozati összefüggés a károkozó magatartás és a nem vagyoni kár között; (c) jogellenesség: a személyhez fűződő jogok sérelmében jelentkezik; (d) felróhatóság.
Alk.: 8 § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása az állam elsőrangú kötelezettsége.
Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
Megtérítésre, bármely jogalany akkor léphet fel, ha:
-    van olyan károkozó magatartás, amelyért a károkozó felelőssége megállapítható
-    a jogellenesség személyhez fűződő jogsérelemben nyilvánul meg
-    a jogsérelem nem vagyoni hátrányt kárt okoz.


A nem vagyoni kártérítés módja és mértéke  A nem vagyoni kár megtérítése természetben nem lehetséges, a kár pénzben kell megtéríteni. Ez történhet egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként. A kártérítés módjának meghatározásakor a személyes körülményeknek nagy jelentősége van. A nem vagyoni kártérítés fő formája az egy összegű pénzbeni térítés.


Személyhez kötöttség az igényérvényesítés során  A Ptk. szerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, a nem vagyoni kár pedig személyhez fűződő jogsértés következménye. Az örökléssel nem száll át a nem vagyoni kártérítésre való jog sem, mert az a károsult személyéhez tapad, rendeltetéséből adódóan, de az újabb bírói gyakorlat szerint a jogelőd által indított perbe a hozzátartozó jogutódként beléphet.


4.     Több személy együttes károkozása.
Főszabály: egyetemleges felelősség   Ptk.  344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.


A több személy által történő károkozás két esetkörre bontható: (a) a több károkozó közös ténykedéssel okozza a kárt, ebben az esetben közös károkozásról beszélünk, a kárt okozó személyek felelőssége egyetemleges; (b) a károkozásban közreműködők egymástól függetlenül okoztak kárt, ez nem közös károkozás, cselekményeikért önállóan viselik a felelősséget.


Az első esetben, tehát az egyetemleges kötelezettség esetén meg kell különböztetni egymástól a kötelezettek károsulttal szembeni - külső jogviszonyát és egymás közötti – belső jogviszonyát.  A külső jogviszonyban az egyetemlegesség azt jelenti, hogy minden károkozó az egész kártérítéssel tartozik, bármelyikük teljesítése megszünteti a többiek kötelezettségét is; bármelyik károkozó hivatkozhat a többieket megillető kifogásokra is; minden károkozóra kihat a károsult késedelme. A károkozók belső viszonyában a felelősség magatartásuk felróhatóságának arányában oszlik meg, törvényi vélelem szerint egyenlő.


Kivételek az egyetemleges felelősség alól   Ptk. 344. § (3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.

A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE, MÓDJAI


1. A kártérítés közös szabályai
A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 5 évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bcs-nyel okozták. A bcs-nyel okozott kár esetén a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bcs büntethetősége el nem évül.
A szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben nincs helye beszámításnak. Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell.


2. A kártérítés fő elvei
Teljes kártérítés elve
Kivétel: 339 § (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti, ill. bizonyos szerződés fajtáknál korlátozva van a kártérítés mértéke
Káron szerzés tilalma
A kár megállapítása során figyelemmel kell lenni azokra az értékekre, amelyekhez a károsult éppen a károkozás folytán hozzájut (surrogatum), valamint azokra a megtakarításokra, amelyek a károkozás folytán bekövetkeznek (residuum)
Károsult magatartásának értékelése: kárenyhítés, kármegelőzés, kármegosztás
340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.


A vagyoni kár megtérítése
A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult a helyreállítást alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
A kártérítés módja lehet tehát in integrum restitutio, vagy a kár – vagyoni és nem vagyoni – megtérítése. A károsultat nem illeti meg a választás joga, elsődleges az eredeti állapot helyreállítása. A kárt főszabályként pénzben kell megtéríteni, természetben való megtérítésnek különösen akkor lehet helye, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli vagy az egyébként is rendelkezésére áll.
Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A vagyoni kár megtérítése történhet: (a) egy összegben; (b) járadékban; (c) kombináltan.


A járadék
A járadék megállapításának feltételei  Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. 356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el.
A járadékra jogosultak köre  Járadékra tarthat igényt maga a károsult, valamint a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozó. Hozzátartozó  Ptk. 685. § b). cél: a jogosultakat olyan élethelyzetben tartsa, mintha a káresemény nem következett volna be.
Baleseti járadék feltétele:
356. § (3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
Járadékszámítás  A járadékszámítás szakaszai: (a) a baleset előtti jövedelem kiszámítása, azaz a járadékalap meghatározása; (b) a baleset utáni jövedelem kiszámítása; (c) (a) ás (b) különbözetének meghatározása; (d) kármegosztás; (e) járadék összegének meghatározása.
Járadék alapja:
357. § (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző személyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni.
Járadék összege
356. § (2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni.
Kármegosztás: károsult közrehatása, munkaképesség-csökkenés foka
Eltartottak járadékigénye
358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette-e, illetőleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
A járadék érvényesítésével kapcsolatos speciális szabályok
-    A járadék visszamenőleg csak 6 hónapra érvényesíthető. A járadékot időszakonként előre kell fizetni, és ha alapos ok nélkül nem érvényesítették a részleteket, a 6 hónapnál régebben lejárt járadék bírói úton nem követelhető.
-    A járadékkal szemben kizárt a beszámítási kifogás.
-    Clausula rebus sic stantibus esetén a járadék mértéke csökkenthető, illetve felemelhető.
-    Baleseti járadék felemelése béremelés címén csak akkor igényelhető, ha a béremelésben a járadékos is részesült volna, amennyiben nem szenved balesetet.
-    Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor első ízben jelentkezik a jövedelem-kiesés.

AZ ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS
Az általános kártérítés fogalma, szabályai
Ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.
Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár értéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét.  Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti.


Az általános kártérítés előfeltételei
Az általános kártérítés előfeltétele tehát, hogy
-    vagyoni kár merül fel, és
-    a kár mértéke pontosan nem számítható ki.
Olyan becsült összeg, amelynek alkalmasnak kell lennie a reparációra.
Visszakövetelésének nincs helye (ítélt dolog).


Az általános kártérítés megfizetésének módja
Az általános kártérítés megfizetése történhet: egy összegben, járadék formájában, amelynek növelésére, illetve csökkentésére is lehetőség van crss esetén, valamint kombináltan.
Az általános kártérítés alkalmazásának elvei
Ezeket az elveket a LB PK. 49. sz. állásfoglalása rögzíti:
(a) a bíróságnak minden lehetséges eszközzel meg kell állapítani a kár pontos összegét;
(b) a kártérítés tárgyában hozott határozattal elbírált igény ítélt dolog, újból vitássá nem tehető, de felemelésre sor kerülhet, vagy perújítással az ítélet megváltoztatása kérhető.

 
Copyright 2011. Minden jog fenntartva! | Készítette: Weboldalkészítés, keresőoptimalizálás, tárhely, domain regisztráció