A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

A Btk. A XXVII. Fejezetében (A korrupciós bűncselekmények) szabályozza:
o Vesztegetés (290.-296. §)
o Vesztegetés feljelentésének elmulasztása (297.§)
o Befolyással üzérkedés (299.§)
o Közérdekű bejelentő működése
Ezen bűncselekmények veszélyeztetik a közélet tisztaságát, azokat a fokozott erkölcsi és társadalmi követelményeket, amelyek nemcsak a hatóságok és a hivatalos személyek működésében érvényesek, hanem a gazdasági és kulturális életben is.

Befolyással üzérkedés

A befolyással üzérkedés olyan korrupciós bűncselekmény, melynek során az elkövető cselekménye a működése körében eljáró hivatalos személy vagy ügyintéző és az ügyfele közötti kapcsolatba ékelődik be. Az elkövető az ügyintézőre való befolyását értékesíti az előnyért az ügyfél részére.

A) hivatali befolyással üzérkedés: aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el.
A befolyásolásra hivatkozás az ügyintézésben működő hivatalos személyre való ráhatás kilátásba helyezését jelenti azáltal, hogy az elkövető az ügynek az ügyfél kívánsága szerint (tipikusan valamilyen szabálytalanságot, jogsértést is magában rejtő) elintézését fogja rábeszéléssel, meggyőzéssel elérni az ügyintéző hivatalos személynél, vagy éppen az ügynek az ellenérdekű ügyfél kívánságával egyező elintézését akadályozza meg.
Az előny kérésének, elfogadásának a befolyásolásra hivatkozással összefüggésben állónak kell lennie, és annak folyamatában kell megvalósulnia, de nem szükséges az előny konkrét mértékének (pl. hány forintot fog kérni vagy kapni) meghatározása, csupán annak kell kitűnnie, hogy a befolyás érvényesítése nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatásért történik. Az előny kérése, elfogadása történhet az elkövető részére vagy más részére. A más bárki lehet. Az elkövetési magatartás az előny kérésével vagy elfogadásával befejezett, nem szükséges, hogy a kért előny ténylegesen realizálódjon. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, kivéve az ügyintéző hivatalos személyt. Az ügyfél cselekménye sem felbujtói, sem bűnsegédi bűnrészességnek nem minősül. A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.
Minősített esetek: ha az elkövető azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, ha hivatalos személynek adja ki magát, vagy ha a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

B) gazdasági befolyással üzérkedés: az követi el, aki arra hivatkozással, hogy gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet dolgozóját, tagját, illetve önálló intézkedésre jogosult dolgozóját, tagját befolyásolja, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad.
Minősített eset az üzletszerű elkövetés.