Közlekedési bűncselekmények:

A Büntetőtörvénykönyvünk XXII. fejezetében található közlekedési bűncselekmények szabályozására azért került sor, mert modern életünk egyik különösen nagy veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ennek megfelelően a kockázatok csökkentéséhez, a közlekedés biztonságának garantálásához szükséges a büntetőjogi eszközökkel való fellépés. Annál is inkább, mivel e bűncselekmények közvetlen jogi tárgya, védendő értéke az ember élete, testi épsége, egészsége; a járművek és más tárgyak sérthetetlensége, biztonsága. A XXII. fejezet a következő tényállásokat tartalmazza:

• a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232.§),
• vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233.§),
• közúti veszélyeztetés (234.§),
• közúti baleset okozása (235.§),
• járművezetés ittas állapotban (236.§),
• járművezetés bódult állapotban (237.§),
• járművezetés tiltott átengedése (238.§),
• cserbenhagyás (239.§).

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény:

A tényállása valamennyi közlekedési ágazat, a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonságát védi a közlekedési szabályok hatálya alatt nem álló kívülállók támadásai ellen. Ide tartozik az is ha például a közúti járművezető a vasúti közlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti, mivel a KRESZ hatálya alatt áll, kívülállónak minősül a vasúti közlekedés tekintetében, ezért cselekménye a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósítja meg. Többféle elkövetési magatartás lehetséges, így a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása, megsemmisítése, akadály létesítése, közlekedési jelzés eltávolítása, megváltoztatása, megtévesztő jelzés, közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása, vagy a közlekedés biztonságának veszélyeztetése más hasonló módon. A minősített esetek körébe tartozik a súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség, halál, vagy halálos tömegszerencsétlenség okozása, amely eredményekre az elkövetőnek kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki, ellenben a Btk.-ban külön szabályozott materiális bűncselekmény valósul meg. Lehetőség van a büntetés korlátlan enyhítésére, illetve annak mellőzésére is, amennyiben az elkövető önként megszünteti az előidézett veszélyt, mielőtt abból káros következmény származhatott volna.