Maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés

Életveszélyt okozó testi sértés

Halált okozó testi sértés

Ha a sértett a verekedés következtében 8 napon belül gyógyuló sérülést, vagy betegséget szenved, akkor a Büntető Törvénykönyv 164. § (2) bekezdése szerint könnyű, míg 8 napon túl gyógyuló sérüléseknél a  Btk. 164.§ (3) bekezdése alapján súlyos testi sértésről beszélhetünk. A gyógyulás időtartalmát orvosszakértő állapítja meg.

A könnyű testi sértés csak akkor büntetendő, ha valaki feljelentést tesz ez ügyben, míg a súlyos testi sértés bűncselekménye esetén a hatóság feljelentés nélkül, hivatalból köteles eljárni.

A testi sértés tárgya mindig egy, vagy több ember testi épsége, illetve egészsége, a passzív alany, tehát aki elszenvedi a sértést, az bárki lehet.

A törvény nem tekinti testi sértésnek, vagyis nem bűncselekmény, ha valaki önmagának okoz testi sérülést.

A törvény értelmezése szerint testi épség sértésénél a sejtekben, szövetekben alaki elváltozás, vagy működési zavar lép fel, míg egészség sérülésekor a test szerveiben az anatómiai egyensúly felborul, működésük sérül, így betegségnek nevezett kóros állapot jön létre. Pl. Fertőzés (HIV vírus).

A könnyű testi sértés csak szándékos elkövetés, míg a súlyos testi sértés gondatlan és szándékos elkövetés esetén is bűncselekmény, és büntetendő.  A könnyű testi sértés büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A súlyos testi sértés bűncselekményét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

A gyógytartam kérdésében a szakértői gyakorlat vizsgálja az anatómiai gyógytartamot, mely szerint akkor gyógyult a sérült, ha a megsértett szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. a vágás behegedt). A másik vizsgált gyógytartam a funkcionális, melynél akkor beszélünk gyógyulásról, ha a sérülés miatt károsodott funkció teljesen helyreállt (pl. megszűnik a mozgáskorlátozottság).

A büntetés kiszabásánál vannak bizonyos minősítő körülmények, mely alapján súlyosabb ítélet irányába tolódhat el a büntetés. Ilyen eset az aljas indok vagy cél. Minősítő körülmény az is, ha a sértés maradandó fogyatékosságot okoz, ez lehet pl. egy testrész elvesztése, de lehet a test maradandó esztétikai elváltozása is.

Ha súlyos egészségromlás lép fel a sértettnél, ha a sértés krónikus betegséget eredményez, meglévő betegséget súlyosabbá tesz, minősített esetté válik a cselekmény. A különös kegyetlenség is minősített cselekmény, csak súlyos testi sértés esetén lehet minősítő tényező. Különös kegyetlenség pl. védekezésre képtelen személy bántalmazása, vagy a kínzás, vagy ha sérül az emberi méltóság bántalmazás közben.

Életveszély okozása szintén minősítő körülmény. Életveszély a halál reális bekövetkezésének lehetősége. Ha a testi sértés életveszélyt, vagy halált okoz, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Halált okozó testi sértés esetén az elkövető szándéka a testi sértés elkövetésére irányul, el kell határolni a gondatlan emberöléstől. Mindkét esetben van holttest, azonban a gondatlan emberölésnél nincs bántalmazási szándék. Halált okozó testi sértésnél szándékos a bántalmazási szándék, de az eredmény gondatlanságból következik. Jól meg akarja verni, de nem számol azzal, hogy akár meg is halhat.

Halmazat kerül megállapításra általában, ha az elkövető a verekedés során akár egy, akár különböző magatartásával több sértettnek okozott testi sértést.