A vám és jövedéki bűncselekmények közös jellemzője, hogy az államok költségvetési bevételeinek jelentõs részét adó közterheket rövidítik meg, illetve nehezítik meg azok beszedését.
A csempészet az áruforgalomnak olyan közvetítése, mely közhatóságok által felállított korlátozások vagy tilalmak kijátszásával jön létre és mindig büntetőjogi következményeket von maga után.

A csempészet a büntető törvénykönyvi tényállás szerint két elkövetési magatartással valósítható meg:
a) nem közösségi áru vámellenőrzés alóli elvonása
b) a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozattétel.

A vámáru vámellenőrzés alóli elvonása akkor valósul meg, ha az elkövető a vámszervek az áruk behozatalával vagy kivitelével kapcsolatos vámjogszabályokban előírt tevékenységét azzal valósítja meg, hogy az ellenőrzött vámárut nem a hivatalos ellenőrzési ponton hozza be, vagy a hivatalos ellenőrzési ponton elrejti a ruházatában, csomagjában, járművében. Ennek klasszikus példája a „zöld határon” történő behozatal, kivitel illetve a pótkerékbe rejtés.

A vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása, beszedése főszabály szerint a tulajdonos, a címzett nyilatkozata alapján történik. Ennek a nyilatkozatnak a helyessége a feltétele annak, hogy a közteher maradéktalanul megállapítható és beszedhető legyen. A nyilatkozat tartalma nem tetszőleges. Szigorú szabályok határozzák meg, hogy milyen tények alapján milyen nyilatkozatot kell tenni. E körben elsődleges a vámérték, vételár, származási ország, mennyiség, használtsági fok, szállítási és fizetési feltétel. Ezek valódiságát okmányokkal is alá kell támasztani. Ezek az okmányok származási bizonyítványok, kereskedelemi számlák, szállító- és fuvarlevél, banki átutalási bizonyítványok, kereskedelmi szerződések. Ebből adódóan a valótlan nyilatkozattétel az okmányok tartalmának meghamisításával is megvalósítható. Ebből következően a csempészet járulékos bűncselekménye sok esetben a köz-, és magánokirat-hamisítás.

Csempészet bűncselekménye valótlan nyilatkozat tétellel történő megvalósítása esetén – tekintettel arra, hogy azt a vámhatóság előtt teszik meg és ők ezt észlelik – a büntetőeljárás megindítása a vámhivatalok feljelentése alapján történik.
Ezen bűncselekmények nyomozása – kizárólag ügyész nyomozati hatáskörébe tartozó esetektől eltekintve – a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei hatáskörébe tartozik.

A csempészet elkövetésének közvetett tárgya a vámáru. A vámáru az Európai Közösségbe behozott dolog, amíg azt a szabadforgalomban nem vámkezelik, illetve a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vámkezeltnek nem kell tekinteni, illetve az Európai Közösség vámterületéről ki nem szállítják (ki nem léptetik).

Alapeset: 312. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és ezzel a vámbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Minősített eset:
- 312. § (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel nagyobb mértékben csökken,
b) az (1) bekezdés szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
- 312. § (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel jelentős mértékben csökken,
b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
- 312. § (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán a vámbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő csempészetet üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

Büntethetőséget kizáró ok:
312. § (5) Az alapeset elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az okozott vámbevétel csökkenéssel azonos összegű tartozását kiegyenlíti.

A gondatlanságból történő elkövetés értékhatártól függetlenül szabálysértésnek minősül.