Közlekedési bűncselekmények:

A Büntetőtörvénykönyvünk XIII. fejezetében található közlekedési bűncselekmények szabályozására azért került sor, mert modern életünk egyik különösen nagy veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ennek megfelelően a kockázatok csökkentéséhez, a közlekedés biztonságának garantálásához szükséges a büntetőjogi eszközökkel való fellépés. Annál is inkább, mivel e bűncselekmények közvetlen jogi tárgya, védendő értéke az ember élete, testi épsége, egészsége; a járművek és más tárgyak sérthetetlensége, biztonsága. A XIII. fejezet a következő tényállásokat tartalmazza:

• a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (184.§),
• vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (185.§),
• közúti veszélyeztetés (186.§),
• közúti baleset okozása (187.§),
• járművezetés ittas vagy bódult állapotban (188.§),
• járművezetés tiltott átengedése (189.§),
• cserbenhagyás (190.§).

Közúti baleset:

A Btk. 187.§-ában szabályozott bűncselekményt mind az alap, mind a minősített esetek vonatkozásában egyaránt csak gondatlanságból követhetik el. Kizárólag akkor beszélünk közúti baleset okozásáról, ha legalább súlyos testi sérülés bekövetkezett. A bűnösség további feltétele, hogy a közlekedési szabályszegés következtében előálló veszélyhelyzet és a súlyos testi sérülés objektíve előre látható és szabályszerű közlekedés esetén elkerülhető legyen, illetve ez az előrelátás és felismerés elvárható legyen a járművezetőtől, annak személyes tulajdonságaira tekintettel.

Az elkövetési magatartás a közúti közlekedés szabályainak, jellemzően a KRESZ-szabály megszegésével valósul meg (pl. megengedett sebesség túllépése, elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, irányváltoztatás, irányjelzés, előzés, bekanyarodás szabályainak megszegése, követési távolság be nem tartása). Ugyanezen elkövetési magatartással más vagy mások testi épségének gondatlanságból közvetlen veszélyeztetése, valamint másnak vagy másoknak gondatlanságból könnyű testi sértés okozása nem más, mint a közúti közlekedés rendjének megzavarása elnevezésű szabálysértés.

A közúti baleset okozásával leggyakrabban összefüggő elsőbbségadási szabályokkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság ad útmutatást (6/1998. BJE számú jogegységi határozat). Ez alapján „az elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősséget, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.” Tehát az elsőbbségadásra kötelezett nem mentesül a felelősség alól, ha az elsőbbségre jogosult is megszegett valamilyen közlekedési szabályt. Csak az mentesítheti, ha például az elsőbbségre jogosult sebességtúllépése miatt nem észlelhette idejében az útkanyarban közeledő, elsőbbségre jogosult járművet, vagy megtévesztette az elsőbbségre kötelezettet az elsőbbségre jogosult jármű távolságát illetően. A határozat szerint továbbá: „Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.”