Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás olyan nemperes eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Kezdeményezhető: csődegyezség hiánya esetén hivatalból, valamint az adós, a hitelezők, a végelszámoló vagy a cégbíróság kérelmére.

Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

A felszámolási eljárás megindítása iránti hitelezői kérelemnek tartalmaznia kell:
-         az adós tartozásának jogcímét,
-         a lejárat (esedékesség) időpontját és
-         annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.
A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – beleértve az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

Az adós:
-    elismeri a tartozást - megteszi a szükséges intézkedéseket
-    vitatja a tartozást - bíróság vizsgálja a fizetésképtelenségét
-    nem nyilatkozik - bíróság vélelmezi a fizetésképtelenségét
A bíróság az adós kérelmére a kötelezettség kiegyenlítésére 30 napos határidőt adhat.

A felszámolás menete:

•    A felszámolást a felszámolandó cég székhelye szerint illetékes bíróság végzéssel rendeli el, miután vizsgálattal megállapította, hogy az adós valóban fizetésképtelen, és kinevezi a felszámolót haladéktalanul elektronikus, véletlenszerű kiválasztás (2010. július 1.-től) segítségével.
Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga, vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója.
•    A felszámolást elrendelő végzést a Cégközlönyben közzéteszik., felhívással a hitelezők részére, hogy követeléseiket 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” („f. a.”) toldattal kiegészítve kell használni.
A felszámolási eljárás kezdő időpontja után minden tartozás lejárttá válik. A hitelezők késedelmi kamatot csak az eredeti lejárati idő után érvényesíthetnek.
Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a felszámolás költségeinek, valamint a negyven napon belül bejelentett és rangsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai az irányadók. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
•    Az adós és a hitelezők egyezséget köthetnek egyezségi tárgyalás keretében. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek.
Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot kidolgozni és az egyezségi javaslatot megtenni.
Az egyezségi eljárás a bíróság előtt folyik, aki az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.
Az egyezség akkor érvényes, ha azt úgy hozzák, hogy az egyezség megkötésére jogosult hitelezőknek min. a fele hozzájárult és ezek követelése kiteszi az összes hitelező követelésének 2/3-át.
•    Ha az egyezségi tárgyalás sikeres, azaz annak eredményeként megszűnik az adós fizetésképtelensége, akkor a bíróság az egyezséget jóváhagyja és végzéssel az eljárást befejezettnek nyilvánítja.
Ha nem kerül sor az egyezségi tárgyalásra, vagy annak kísérlete, kimenetele nem járt sikerrel, akkor a felszámolás folytatható.
•    A felszámoló: gondoskodik a cég vagyoni helyzetének felméréséről, szerződéseket felmondja, cég követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, vagyont értékesíti; az eljárás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot küld a bíróságnak.
A felszámoló honlapot köteles készíteni, ahol közzéteszi a kirendelésére vonatkozó adatokat, ezáltal a nyilvánosság számára átláthatóbbá válik, hogy mely adós társaságoknál lát el vagyonfelügyelői vagy felszámolói tevékenységet.
A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára terjed ki.
A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.
•    A felszámolás vége:
-   a bíróság a felszámolás záró szakaszában hozza a végzést a felszámoló javaslata alapján, melyben rendelkezés történik a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezői követelések kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről, és a felszámoló által még szükséges intézkedésekről
-   a bíróság kimondja a felszámolás befejezését, az adós vállalat megszüntetését
-   Cégközlönyben közzé teszik
-   az adós cég jogutód nélkül megszűnik
A felszámolás végén a céggel szembeni követelések kiegyenlítésének sorrendje:
•    a felszámolás költségei, felszámoló díja, a még meglévő munkavállalók munkabér ktg-ei
•    a zálogjoggal biztosított követelések
•    tartásdíjak, járadékok
•    magánszemélye nem gazdasági jellegű követelései
•    társadalombiztosítási adók,  , adóhatósági bírság
•    egyéb követelések, pl. üzleti partnerek követelései, késedelmi kamat, pótlék
A felszámolási eljárás azzal fejeződik be, hogy a bíróság a céget törli a cégjegyzékből.
Egyszerűsített felszámolás: Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 90 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését.