Csődeljárás

1. Általános rendelkezések
A csődeljárás olyan, az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A csődeljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csődeljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a törvényben meghatározott jogköröket. Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével.
A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány felszámolási eljárásban tovább működhet.

2. Csődeljárás megindítása
A csődeljárási kérelmet benyújthatja az adós, illetve a hitelező, aki követelését felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja érvényesíteni.
Az adóst megillető csődvédelem azt jelenti, hogy az adós automatikusan ideiglenes fizetési haladékot, úgynevezett moratóriumot kap anélkül, hogy erről meg kellene egyeznie a hitelezőkkel.

Az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha ellene csődeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,
a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és
b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy
c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés   közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

A kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges.

Az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy
a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról,
c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
d) hitelező által benyújtott kérelem esetén a követelést elismeri-e.

A csődeljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétől - ide nem értve a természetes személyek kérelmeit - kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst.
A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

Bíróság jogosult megszüntetni az eljárást, ha:
•    az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget,
•    hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtása előtt az adós felszámolását elrendelő végzést hoztak, vagy
•    az adós ellen az Európai Unió más tagállamában főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben.

Ha az adós a megküldött hitelezői kérelemben meghatározott követelést nem vitatja, bíróság 8 munkanapon belül hozza meg a végzést a csődeljárás elrendeléséről és ezt követően haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről.
A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata, hogy figyelemmel kísérje az adós gazdasági tevékenységét.
Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül értesíti, és felhívja követeléseiknek megfelelő határidőn belül történő bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani arra, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek.
Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart.
Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.

3. Fizetési haladék
A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja.
A csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételtől számított 90 nap elteltét követő első munkanapon 0 órakor jár le, kivéve, ha a bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést hoz, és intézkedik annak közzétételéről a Cégközlönyben, hogy a fizetési haladék meghosszabbításra kerül.
A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől, a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta. A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről megküldi a bíróságnak. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről.

4. Egyezség a csődeljárásban
Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről.
Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a szavazatok többségét külön-külön megkapta. A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság tartalék képzését rendelte el (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban megállapított.
Az egyezségi tárgyalás eredményét köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni.
Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását. . A vagyonfelügyelő megbízatása a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben és gondoskodni kell arról, hogy a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel időpontjában a fizetési haladék megszűnik.