Végelszámolás

A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás.

Végelszámolás lefolytatására akkor kerülhet sor, amennyiben a társaság nem fizetésképtelen. A végelszámolás megindítására vonatkozó döntés meghozatalára nincs lehetőség a fizetésképtelenséget megállapító határozat kézhezvételét követően, ha pedig a végelszámolás ennek kézhezvételekor folyamatban van, úgy az törvény alapján megszűnik.

A végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.

Az illetékes bíróság nemperes kérdésekben a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróság, peres ügyekben pedig a székhely szerinti megyei bíróság.

A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

A végelszámolás tárgya a cég vagyona, mellyel a végelszámolás kezdetekor rendelkezik, ill. melyet az eljárás alatt szerez.

Végelszámolási eljárás menete:

1. A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. Végelszámolót jelölnek ki, aki elvégzi a végelszámolás során a törvényben előírt feladatokat.

Bárki lehet végelszámoló, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel és elfogadja a megbízást. A végelszámoló fokozott gondossággal, a gazdasági társaság ill. a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A végelszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselő jogosultságait a végelszámoló veszi át. A végelszámolás során a végelszámoló feladata a végleszámolás megindítása tényének cégbírósági bejegyeztetése, amelyben a jogi képviselet kötelező.

A végelszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a korábbi vezető tisztségviselő záró beszámolót készít, tájékoztatja a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, iratjegyzéket készít, munkaügyi tájékoztatást ad.

2. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. . A közleményben a Cégbíróság többek között felhívja a társaság esetleges hitelezőit, hogy esetleges követeléseiket a végelszámolónak jelentsék be.

3. A végelszámoló levezeti a végelszámolás folyamatát, gondoskodik a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, és a végelszámoló szervezet követeléseinek behajtásáról, a folyamatban lévő szerződések felmondásáról, és gyakorolja a végelszámolás alatt a munkáltatói jogokat és teljesíti a munkáltatói kötelezettségeket.

A hitelezői igénybejelentések és a korábbi ügyvezető által készít mérleg alapján a végelszámoló korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít, amelyet a végelszámolás alatt álló társaság legfőbb szerve elé terjeszt. A végelszámolás alatt álló cég végelszámolója jogosult a szerződéseket felmondani, vagy azoktól egyes esetekben elállni.

4. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor éves beszámolót, végelszámoló mérleget, záró adóbevallást, záró jelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, melyeket megküld az illetékes szerveknek

Ha a végelszámolás közben kiderül, hogy a hitelezők követeléseit nem tudja a cég kielégíteni, akkor a végelszámolás átalakul felszámolási eljárássá.


A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a cég kényszer-végelszámolására kerül sor.

5. A végelszámolási eljárásnak háromféleképpen lehet vége:
1.  a cégbíróság törli a gazdasági társaságot a nyilvántartásból
2. felszámolási eljárás megindulásával
3.a gazdasági társaság legfőbb szervének azon döntésével, hogy tovább folytatják a gazdálkodást.

Egyszerűsített végelszámolás:
Akkor kerülhet rá sor, ha jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról van szó, és az eljárás előre láthatóan 120 napon belül befejezhető.
Ilyenkor a végelszámoló személyét a végén a törlési kérelemmel együtt kell bejelenteni a cégbíróságnak.
Átváltozik rendes végelszámolássá, ha:
1. valamely hitelezői igény vitatott,
2. hitelező peres eljárást indít,
3. nem tartható a 120 napos határidő.
A szabályok megsértése esetén kényszer-végelszámolásra kerül sor.

Kényszer-végelszámolás:
Erre akkor kerül sor, ha
•    a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
•    ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve,
•    ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha a cég annak indokoltsága esetén az egyszerűsített végelszámolásról a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.

Nincs helye azonban kényszer-végelszámolás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
Kényszer-végelszámolás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a végelszámolási eljárás alatti működéséről, illetve a végelszámolás megszűntetéséről, valamint nem lehet a végelszámolás céljával ellentétes döntéseket hozni. A kényszer-végelszámolást annak jogerős elrendelésétől számított egy éven belül be kell fejezni.